Sokszor találkozunk szembe azzal a történettel, hogy két ember egymásra talál, boldogan élnek, majd születik egy gyermekük, és onnantól kezdve eltávolodnak egymástól. Nem egyedi esetről van szó. Anyacoachként elég sok olyan párkapcsolattal találkozok, ahol a gyermek születése után megromlik a párkapcsolat, és a végén vagy csak élnek egymás mellett a párok vagy válásba torkollik az egész. A baba érkezésével minden megváltozik. Új szerepek, új feladatok jelennek meg a mindennapokban. A fáradtság, a kommunikáció és kettesben töltött idő hiánya megpróbáltatások elé állítja a szülőket. Viszont lehet ezt mind tudatosan kezelni. A következő történetben megmutatom, hogy hogyan!?
Kiindulási helyzet
Emma akkor fordult hozzám coachingra, amikor már azt érezte, hogy olyan messze kerültek párjával, hogy ideje külső segítséget bevonva változtatni ezen. Emma elmondása szerint már a várandósága alatt kezdődött az elhidegülés, ami a gyermek érkezésével és több hónap elteltével egyre fokozódott. Míg odáig jutottak, hogy a kommunikációjuk már csak a napi gyerekkel/feladatokkal kapcsolatos teendőkre terjedt ki. Ekkor úgy döntött, hogy segítséget kér ahhoz, hogy hogyan tudja újra feléleszteni a párkapcsolatát. Miért is jó, ha egy ilyen helyzetben külső segítséget kérünk? Emma fogalmazta meg saját szavaival:
Ha anyaként a hétköznapi megélésinket, érzéseinket megosztjuk egy családtaggal, vagy ismerőssel, nem valószínű, hogy azt a támogató választ kapjuk vissza, amire szükségünk lenne. Majdnem biztos, hogy elbagatellizálja a problémánkat: „Á, ez semmi, majd, ha fogzani kezd”. Vagy rákontrázik: „ Nekem még segítségem sincs.” Vagy megmondja a tutit: „Ilyenkor kell megmutatni neki, hogy te vagy a főnök!” Vagy igazából se ideje se kedve a mi csip-csup „elég jó anya vagyok-e” kérdéseinkkel foglalkozni. A személyes találkozókon úgy mondhattam el Dettinek a problémáimat, bizonytalanságaimat, hogy nem kaptam ítéletet, „jó tanácsot”. Kaptam viszont értő figyelmet, tovább gondolkodtató és megoldást kereső kérdéseket. Hogy mennyire hasonlít ez egy barátnős vagy játszótéri beszélgetéshez? Kb annyira, mintha a gyereked tapicskolna a fájós hátadon, vagy profi masszőr venné kezelésbe...
Az első lépések, célkitűzés
Emmával egyéni coaching konzultációkkor arra helyeztük a hangsúlyt, hogy változtatni tudjon a jelenlévő helyzeten, megtalálja saját magát és a párjával is felélesszék az érzéseiket. A közös munka során azon tudunk dolgozni, amire ráhatásunk van. Így a saját érzéseire, cselekedeteire tudtunk koncentrálni, hogy ő mit tud megtenni!? A Boldog, kiegyensúlyozott nő vagyok munkafüzet segítségével Emma elkezdte az önmunkát és meghatároztuk a célt, amiért minden nap megtesz egy kis lépést. A cél meghatározását is ő maga fogalmazta meg a segítő kérdések által, hiszen ő tudja igazán, hogy milyen számára egy boldog párkapcsolat, illetve milyen volt, amikor minden működött. Az alábbi kérdések segítették:
- Milyennek szeretnéd látni a kapcsolatotokat? Hova szeretnéd fejleszteni?
- Mit értesz az alatt, hogy kiegyensúlyozott kapcsolat?
- Mitől érzed azt, hogy a férjed szeret? Ő miből érzi, hogy szereted?
- Régen mitől működött a párkapcsolatotok?
A kérdések és a rá adott válaszok által kiderült, hogy milyen elképzelései vannak, ami által meg is tudta fogalmazni a kijelentő módú, jelen idejű, pozitív célmondatát, mely így hangzott:
Olyan kapcsolatom van, ami szavak és tettek szintjén is támogató, egymás képességét és cselekedeteit is elismerő.
Cél felé vezető lépések
Nagyon fontos volt ezek után, hogy Emma tudatosan, minden nap megtett egy kis lépést célja eléréséhez. Ehhez akciótervet, napi cselekvéseket dolgoztunk ki. Megbeszéltük, hogy hogy látja, hogy mi az, ami a férjének örömet okoz? Illetve közös feladatuk volt, hogy a párjával együtt töltsék ki a szeretetnyelvek kérdőívet. Ebből kiderült, hogy mindkettőjüknek az elismerő szavak az egyik legfontosabb szeretetnyelv. Ez egyébként a cél meghatározásnál is nagyon jól látszik. Ezért fontos az, hogy mindig önmagunk által meghatározott célunk legyen, hiszen mindenkinek mást jelent egy kiegyensúlyozott kapcsolat. Ezek után már mindketten jól tudták, hogy mi az, amivel ki tudják mutatni a másiknak a szeretetüket. Az alábbi kérdések még segítségül szolgáltak ezek megbeszéléséhez:
- Miből érzed azt, hogy szeretlek?
- Mivel tudnám megkönnyíteni a napjaidat?
- Mit tehetek érted, hogy boldognak érezd magad a kapcsolatunkban?
Megoldások, megvalósulás
Ezek után már nagyon szépen alakult a párkapcsolat. Emma minden nap dicsérte, támogatta a férjét, elindult a mélyebb kommunikáció köztük. A férje látván a változást, ő is megváltozott Emma felé. Emma elmondása szerint sokkal felszabadultabbak lettek a napok, segítettek egymásnak, viccelődtek egymással, elindult egy olyan pozitív spirál, ami egyre jobban hasonlított a kapcsolatuk elején lévő boldog, kiegyensúlyozott kapcsolathoz. Egyre többet randiztak, visszajött a romantika a kapcsolatukba. Emma e mellett a Boldog, kiegyensúlyozott nő munkafüzetet töltötte és végezte is az ott lévő feladatokat. Ez által ő is fejlődött, magabiztosabb lett, pozitív, proaktív, megoldáskereső, tervező. Amit a munkafüzet és a coaching találkozók alkalmával megtanult, azt élete más területein is alkalmazni tudta/tudja. Így ott is elindult a pozitív változás, maga is sokkal kiegyensúlyozottabb lett. Mi kellett/kell mindehhez?
Egy tudatos nő:
- Aki mert külső segítséget kérni.
- Aki megbízott bennem, és elmondta őszintén, hogy hol is tart az életében.
- Aki meg tudta fogalmazni a céljait.
- Aki annyira motivált, hogy minden nap tesz azért, hogy a célját elérje.
- Aki saját maga fejlődésre, kikapcsolódására, feltöltődére megtalálja az időt és tesz érte.
Egy anyacoach az én személyemben :) (Csombor-Budavári Bernadett-Anyalélekegyensúly)
- Aki megértően, együttérzően meghallgat.
- Aki kérdéseivel rávezet a megoldásokra.
- Aki motivál, támogat.
- Akiben megbízhatsz.
- Aki tükröt tart eléd.
Boldog, kiegyensúlyozott nő munkafüzet, tanfolyam
Emma által megfogalmazva:
Szerettem volna olyan nő és anya lenni, akiből sugárzik, hogy rendben van. Rendben önmagával, a férjével és az anyaságával. Az önismereti munkafüzet kitöltése során őszintén szembe néztem magammal, tudatosítottam jó és rossz tulajdonságaimat, új szemszögből láttam meg a kommunikációmat, a „Mit tehetsz a célodért most?” kérdés pedig segített a legkisebb szinteken is struktúráltá, fókuszálttá tenni a mindennapjaimat. Jól esett, hogy alvásidőben nem céltalanul görgetek neten, hanem minőségi időt töltök magammal.
Happy end
Emma mostmár azt érzi, hogy az élete összes területén megtalálta az egyensúlyt. Boldog párkapcsolatban él. Tudatosan tervezi a jövőt, pozitívan áll az élethez. Meglátta, hogy az eddigi élete is milyen jól alakult. Felismerte az erősségeit, amire nehezebb időben támaszkodni tud. Illetve, hogy az asszertív, erőszakmentes kommunikáció milyen pozitív változásokat idéz elő kapcsolataiban. Rájött, hogy sosem késő felismerni, ha valami nem működik és nem szabad hagyni, hogy ez egyre rosszabb és rosszabb legyen, hanem meg kell keresni a megoldást és megtenni a lépéseket a megoldás felé. Mostanra egymás támogató társai a férjével. Biztosnak érzik a kapcsolatukat. Emma férje is érzi a pozitív változást. Amit mindketten nyertek azzal, hogy Emma hozzám fordult, rájöttek, hogy egy párkapcsolatba energiát kell fektetni, és, ha minden nap teszünk azért, hogy a másikat boldoggá tegyük, a siker nem marad el....Náluk sem maradt el, annyira jól sikerült az újra egymásra találás, hogy ezt megkoronázták egy újabb szerelem gyümölccsel....... :)
Ezúton is Gratulálok Emmának a tudatosságáért, kitartásáért és köszönöm a bizalmat!
Te is szeretnéd, ha egy sikertörténet főszereplőjévé válnál? Csatlakozz Emmához, legyél Te is tudatos nő, aki mer segítséget kérni, ha elakadt az élete valamelyik területén! Amiben támogatni tudlak:
Emma ajánlása:
Aki szeretne szabadidejében egy kicsit foglalkozni magával és a körülötte élőkkel, annak maxiálisan ajánlom a munkafüzetet. Ha pedig úgy érzed, hogy kicsit belegabalyodtál az életed feladatiba, akkor pedig mindenképp vesd bele magad a coaching folyamatába (akár online is), mert megtalálhatod magadban azt, amit mindig is kerestél.
(*Emma-fiktív név)
Kövess az Anyalélekegyensúly Facebook oldalamon, hogy minden friss bejegyzésemet lásd! Kattints az alábbi ikonra!
Lépj be Nőilélekegyensúly csoportomba, ahol rengeteg hasznos, fejlődés érdekét szolgáló tartalmat teszek közzé, itt indulnak a kihívások, itt tudunk beszélgetni egymással. Csatlakozz, hogy Te is kiegyensúlyozott nő legyél!
Kattints:
Előző cikkeimből ez is érdekelhet:
Időgazdálkodás, tervezés, újratervezés a Covid alatt is
Karácsonykor ajándékozz az 5 szeretetnyelv szerint
Hogyan legyen boldog, stresszmentes karácsonyunk?
Amit az advent első gyertyagyújtásáról tudni érdemes
Hogyan szokjunk le a rágódásról, összehasonlításról?
Hogyan hat a pozitív gondolkodás boldogságunkra?
Hogyan hat a hála boldogságunkra?
Hogyan tudunk igazán boldogok lenni?
8 jó tanács a bölcsőde, óvoda kezdéshez
Hogyan legyen szuper nyaralásunk gyerekkel? – 5 jó tanács+ ajándék letölthető pakolós lista
Hogyan tudod feltölteni gyermeked szeretettankját?
Hogyan szeressünk, hogy azt a másik is érezze?
Mobilok töltőn, anyuka töltődik
Hogyan és miért lettem Anyacoach?
Kisgyerekes szülőként az egyik legfontosabb kérdéskör az időgazdálkodással kapcsolatos. Mire, mennyi időnk van? Belefér-e az időmbe? Mikor csináljam? Gyerekkel, hogyan? Főleg a Covid ideje alatt sokszor újra kell tervezni az életünket a szigorítások, bezárások, munkahely elvesztések, oktatási intézmények bezárása miatt. Fontos tehát, hogy jól gazdálkodjunk az időnkkel. Az időgazdálkodás alapja a célok kitűzése, megtervezése, ütemezése, rangsorolása. Majd jön a nagy kérdés, „Mit teszel meg ma, hogy ehhez a célodhoz közelebb juss? „ No,de kezdjük is az elején.
Vegyél elő egy lapot, melynek bal oldalára felírod a céljaidat. Milyen legyen egy cél?
Gyerekkel lehet, hogy egy reggeli oviba indulás is nehézségekbe ütközik. Ilyenkor jó, ha az adott helyen lévő elakadást lerajzoljuk neki, vagy képekből összeállítjuk a helyes sorrendet. Pl. Reggel, ha felébredsz, fogmosás, fésülködés, felöltözés, reggeli….stb. Ez nagyban megkönnyíti a gyerek önállóságát is, ami neki is sikerélményt és önbizalmat ad, illetve nekünk is lesz másra időnk és nem egy nagy rohanás lesz a reggeli készülődés. Ha a reggeli készülődés kipipálva, jöhetnek a napi feladatok rangsorolva a legfontosabbtól kezdve. Jó, ha van egy olyan naptárunk, amibe az egész család napi teendőit látjuk magunk előtt, így jobban tudunk tervezni, hogy mikor, kivel, hol, mi történik, mikor van a közös együtt töltött idő, ki, miben tud segíteni a másiknak az adott nap folyamán?! Hogyan lehet felkészülni bármilyen közelgő nagy változásra? Fel lehet térképezni a várható szükségleteket (testi, lelki, anyagi, időbeni…stb.), és végig gondolni, ki és hogyan fogja tudni kielégíteni ezeket.
Karácsonyt a szeretet ünnepének is szoktuk nevezni. Azért, mert ilyenkor jobban megnyílunk a másik felé, kinyitjuk a szívünket a szeretet befogadására és adására és valamivel kedveskedünk a szeretteinknek, megajándékozzuk egymást. Azért, hogy az ajándék szívből jövő legyen, és tényleg örüljön neki a másik is, érdemes megfigyelni, hogy mi az, ami az ő személyiségét jellemzi. A szeretetnyelvekről már írtam előző bejegyzéseimben, ahol tesztelhetitek, hogy mi a másik szeretetnyelve (
Az ajándékozás nálunk mindig meglepetésként történik. Tehát nem beszéljük meg előre, hogy mit szeretne a másik, hanem az év során, vagy a karácsony előtti időszakban még jobban figyeljük a másikat, hogy mire vágyik, minek örülne, mi az, ami a személyiségéhez, szeretetnyelvéhez a legközelebb álló ajándék. Ha tudom, hogy most a környezetvédelem foglalkoztatja a legjobban, akkor olyan ajándékot készítek neki. Pl. Tavaly varrtam textil szatyrokat, táskákat. De csináltunk már kötényt is a gyerekek kéznyomával, szódabikarbónás karácsonyfa díszt, méhviaszos ajakápolót, fürdősót is. Aki az édességet, gasztro ajándékot szereti, annak különleges süteményt, mézeskalácsot, karamellt, olajban eltett sajtot, fűszerolajt, forralt boros tasakot csináltam. Aki a dísztárgyakat, gyertyákat, karácsonyi hangulatot szereti jobban, annak karácsonyi asztali dekorációt, dekupásos ékszeres dobozt, fényképes naptárat készítettem. Illetve mindenki kapott a kislányunk és általunk készített képeslapot, amin a kezével egy angyalkát formáz meg. Ebbe egy szép karácsonyi idézetet választottunk, mellé pedig egy fényképet tettünk bele magunkról. Ezen az oldalon több inspirációt találtok: 
Ismét elérkezett az adventi időszak, már sok helyen karácsonyi díszbe borulnak a házak, a fák, meggyújtottuk az első adventi gyertyát, és kezd elfogni minket az igazi karácsonyi érzés…Milyen is ez az érzés? Fel tudnád idézni, hogy Neked melyik volt az egyik legszebb karácsonyod? Mitől volt szép az a nap? Mit éreztél akkor? Kik vettek körül? Én, ha a karácsonyra gondolok, mindig egy meleg, szeretetteljes érzés járja át a szívem. Magam előtt látom a szeretteim boldog arcát, érzem a fenyő gyanta illatát, hallom a háttérben szóló karácsonyi zenét. Ugye milyen jó lenne, ha így telne minden karácsony? Békésen, stresszmentesen? Hogyan lehet mindezt kivitelezni? Bevallom, nekem is volt már olyan karácsonyom, amikor túlvállaltam magam, és 24-én délelőtt még javában főztem, sütöttem a konyhában. Akkor döntöttem el, hogy ez volt az utolsó ilyen. Nem akartam, hogy ez a meghitt nap is a megfelelésekről az elvárásokról szóljon.
Hiszen csak akkor lehet boldog a karácsony, ha tökéletesre sikerült a kuglóf a bejgli, vagy bármelyik karácsonyi sütemény? Ha a karácsonyfa szép tömött, formás, nem girbegurba, foghíjas? Ha 10 féle különleges karácsonyi fogás kerül az asztalra? Ha mindenkinek több 10 ezer forint értékben vettünk ajándékot? Vajon tényleg ez a legfontosabb? Tényleg erre emlékszünk majd 10- 20 év múlva? Nem, szerintem egyáltalán nem, és nem is erről kellene, hogy szóljon a karácsony! Akkor rájöttem, hogy lehet ezt máshogy is. Előre megszervezve, együtt kivitelezve, békésen, nem kapkodva és csak egyszerűen. Tavaly például a browniból somlói galuska lett, mert az állítólagos „elronthatatlan” recept szerint mégsem lett olyan tökéletes..:) A fát együtt díszítettük fel, békésen, boldogan 23-án, és attól volt szép, hogy olyan kis formátlan és foghíjas volt….:) A levest már előtte nap elkészítettem, így csak 24-én a hal került be a sütőbe és mi közben vígan játszottunk, boldogan töltöttük el egymással az időt. Az ajándékok pedig? Legtöbbet előtte hetekben kézzel készítettük, és ennek örültek a legjobban a nagyszülők is. Mi lenne, ha ebben az évben félre tennénk az elvárásainkat és nem csak beesnénk szenteste a fa alá, hanem tényleg örömmel telve, boldogan telnének a karácsonyi ünnepek? Hogy mi kell ehhez? Egy jó tervezés, időbeosztás, delegálás, ráhangolódás….hiszen a karácsonyi hangulatot Te teremted magadnak! Hajlamosak vagyunk ugyanis a boldogságunkat feltételekhez kötni a karácsonnyal kapcsolatban is. Pedig, hogy mihez kötjük boldogságunkat, tényleg csak rajtunk áll, hogy milyen szemlélettel vagyunk.
Ahhoz pedig, hogy mindent jól meg tudjunk szervezni, elérni a kitűzött céljainkat, megfelelően kommunikáljuk érzéseinket és megismerjük önmagunkat, illetve szeretteid szeretetnyelvét, ajánlom figyelmetekbe a 
Elérkezett az adventi időszak. Az advent szó eljövetelt és felkészülést jelent. Jézus eljött, és újra eljön, adventben erre készülünk. Lelkileg. Ráhangolódva. Megtisztítjuk lelkünket, kinyitjuk a szeretet befogadására, mivel nem könnyű átélni mindezt az időszakot, ha csak úgy beleesünk. Ezért fontos, hogy ne legyél stresszes, fontos, hogy szánj időt magadra. Az advent egy lehetőség. Lehetőség, amit Isten kínál, hogy a karácsony mélyebb legyen. Az már a mi döntésünk és személyes felelősségünk, hogy hogyan élünk mindezzel. Ez az időszak alkalmas arra, hogy egy kicsit elcsendesedjünk, magunkkal, lelkünkkel foglalkozzunk. Az adventi időszakban, 4 héten keresztül, minden vasárnap meggyújtunk egy gyertyát. Mindegyik gyertyának van egy jelentése. Az első gyertya a hitet jelképezi. Ezt gyújtottuk meg most vasárnap. Érdemes minden egyes alkalommal végiggondolni a gyertya gyújtásakor ennek jelentését! 
Hiszen az igazi hit mindenben segítség és megoldás lehet mindenki számára! Az életben egy biztos van, hogy minden változik, ezért a legfontosabb, hogy higgy önmagadban, higgy az álmaidban, higgy a szeretetben, mert ez az, ami, ha biztosan megvan benned, az elkísér az utad során és mindig ott lesz támaszként. Az önmagunkba vetett hit által találjuk meg a boldogságunk forrását, hogy kik is vagyunk valójában, vagy mivé szeretnénk válni. Ehhez el kell hagynunk a félelmeket, kilépni a mártír szerepből, elengedni a folyamatos megfelelést a külvilág felé, elengedni egy minket nem szolgáló, mások által felállított "értékrendet". A legtöbb esetben a lehető leggyorsabb úton szeretnénk eljutni a személyes fejlődésünk útján. Viszont az út az elejétől a végéig tart. A sötétből a teljes ragyogásba. Vajon meg tudjuk-e gyújtani szívünkben is az első gyertya lángját és hinni Önmagunkban, a szeretetben és abban, hogy bármi megvalósulhat, csak akarat kérdése?!
Az egészséges életmódra manapság egy egész iparág épült. Fontos is, hogy megfelelőképpen ápoljuk, óvjuk testünket. Egészségesen táplálkozunk, jó minőségű vitaminokat szedünk, többször eljárunk sportolni? Testünk szempontjából ezek igen fontosak, de a lelkünk is mindemellett rendben van? Úgy gondolom, hogy a testünk megóvása, ápolása mellett a nagyobb hangsúly azon kell, hogy legyen, hogy milyen érzések vannak bennünk. A testünk sejtjei ugyanis érzékelik gondolataink rezgéseit, és ennek megfelelően reagálnak, működnek. Ha valami miatt sokáig fájdalmat érzünk, egy idő után a testünk is megtelik ennek a rezgésével, és fizikai fájdalommal fog reagálni, mivel egy bizonyos mennyiség után a szervezet szabadulni szeretne attól, ami nem jó számára, és ezt megmutatni nekünk, hogy változtathassunk. Akkor érezzük jól magunkat, ha testünk és lelkünk is megfelelő törődéshez jut, hiszen így egymást kiegyensúlyozzák, és teljes egységben tudnak működni. Tehát a testünket természetesen ápolni, óvni kell, gondoskodni róla, de a lélekből indul sok minden, így annak a rendbe tétele a legelső szempont.
Kicsit részlehajló leszek a jóga mozgásforma felé, mivel én is hatha jógaoktatóként tanulok, hogy a testi-lelki egyensúly még tökéletesebb elsajátításán, majd átadásán dolgozzak. Ezért szeretném bemutatni a jótékony hatását. A jóga segítségével harmóniát teremthetünk a testünk és lelkünk között.A jógagyakorlatok elvégzésével beindul egy természetes öngyógyító folyamat, mely a teljes egész regenerálódásához szükséges. A szervezet egészségesebb lesz, megnő a koncentrálóképességünk, teherbírásunk, kiegyensúlyozottabbá válunk. A jóga gyakorlatok során magunkra figyelünk. Már ez önmagában beindít egy önismereti folyamatot, de a gyakorlatok feszültségoldó hatása mellett az izmaid is kilazulnak, és energiával töltöd meg a testedet, a lelkedet is. Ahogyan az ászanák (jógapózok) a csakrákat energizálják, úgy oldjuk fel az ahhoz tartozó szervek betegségeit, bennünk felmerülő lelki blokkokat is. A csakrákon keresztül áramlik az energia egész testünkben. Ha ez az energia nem tud akadálytalanul áramolni a testünkben, akkor a csakráknál blokkok keletkeznek, és negatív irányba befolyásolják mind a lelki, mind a testi állapotunkat. Csakráink akkor működnek legjobban, ha foglalkozunk velük. Az egyes csakráknál jelentkező problémák a hozzá tartozó szervek vagy életterületek nem jó működését is jelzik. A gondolataink hatással vannak a csakrák energiáinak egyensúlyára. A keletkezett energiablokkokat több fajta módon oldhatjuk fel és hozhatjuk egyensúlyba a test energiaáramlását. Egy energetikai probléma megoldása mindenképpen a csakrák tisztításával energiaáramlás helyreállításával kezdődik. Amint a sérült csakra működése helyreáll, kialakul a megfelelő áramlás. A csakratisztítás elsődleges feladata, hogy a érzéseket és a gondolatokat, melyek az elzáródást okozták felszínre hozzák, amit magunkban fel kell oldanunk. A blokkok leggyakrabban régi traumák, félelmek, szorongás, stressz helyzetek, bánat, konfliktusok vagy régóta fennálló negatív érzelmi vagy gondolati minták miatt alakulnak ki. Ezeknek feloldása, kibeszélése által tudod helyrehozni az egyensúlyt a lelkedben, ami kihatással van a testedre is. Ezen tudsz dolgozni velem, coaching beszélgetések alkalmával vagy fejlesztheted magad, ha belépsz a Nőilélekegyensúly Facebook csoportomba, ahol október 7-től egy BOLDOG,KIEGENSÚLYOZOTT NŐ LESZEK kihívásban is részt vehetsz! 
Legfőbb jellemzője a 7 csakrának:
Veled is megesett már, hogy valami rossz történt Veled és napokig azon rágódtál? Újra és újra végigpörgetted magadban az eseményt, mely egyre jobban feldühített, egyre negatívabb beállítódást kapott? Azon agyaltál, hogyan lehetett volna másként, mit tettél vagy nem tettél meg? Még talán olyat is belegondoltál, ami meg sem történt? Szerintem sokunk átélte már ezt. Bizonyos történések nagyon elkeseríthetnek minket. Ilyenkor az a kérdés, hogy sikerül-e elfogadnunk, hogy ami történt, azon már változtatni nem tudunk, nem ássuk még mélyebbre magunkat az adott szituációban, hanem próbáljuk elengedni a történést, kibeszéljük magunkból a történteket. Egyetlen feleszmélés segíthet: Amit akkor tettünk, mondtunk, az az akkori képességeinkhez mérten a tőlünk telhető legjobb megoldás volt. Lehet, hogy most már másképp tennénk, mást mondanánk, de változtatni csak úgy tudunk, hogy tanulunk ebből a szituációból és legközelebb nem követjük el ugyanazt a hibát, vagy nem úgy cselekszünk. A rágódás nem jelent megoldást a problémákra, ez egy berögzült szokás, amit a saját lelki és testi egészségünk miatt érdemes megtanulnunk új gondolatokkal helyettesíteni, nem a múltban, hanem a jelenben élni!
Ha egy megtörtént szituációban még ráadásul úgy érezzük, hogy ezt mások jobban meg tudták volna oldani, akkor az összehasonlítás által még inkább csökken az önértékelésünk. Ilyenkor csökken az önbizalmunk, még inkább magunkba temetkezünk, rosszkedvűek leszünk, és legközelebb ténylegesen kevesebb sikerrel tudjuk megvalósítani céljainkat. Ismerjük fel, hogy minden ember, egyedi, megismételhetetlen! Igen, Te is! Mindenkinek vannak erősségei, és fejlesztenő területi is. Ha összehasonlítjuk magunkat másokkal, akkor általában csak azt látjuk meg, hogy a másiknak mennyivel könnyebb, jobb, több van. Nem tudhatjuk, hogy ő milyen áron érte el azt, amit elért, vagy mit tett azért. Nem látunk bele teljesen senki életébe, lelki világába, nem tudhatjuk, hogy ő milyen esetleges gondokkal küzd, ami pl. nálunk rendben van. Lehet, hogy neki azon a területen erősségi vannak, lehet, hogy neked meg máshol. Lehet, hogy ő pont azon a területen szeretne fejlődni, ami benned erősség. A lényeg, nézd meg, hogy mely terület az, ami jól megy, ami az erősséged! Figyelj erre a mindennapokban, ezáltal erősödik az önmagadba vetett hited, nehezebb élethelyzetben elő tudod venni ezeket. Idézd fel, hogy melyek azok a sikerek, amikor saját erősségeid által, magadba vetett hited által sikerült megoldani egy helyzetet. Igenis legyél büszke magadra! Ha olyanokkal hasonlítjuk mindig össze magunkat, akiknek szerintünk jobb az élete, akkor egy idő után el kezdünk vágyakozni azután az élet után, nem látjuk meg a saját életünkben a jót, elindít bennünk egy irigységet, ami nincs jó hatással ránk. Ne azt irigyeljük, amit ő elért, váljunk képessé arra, hogy mi is elérhessük a boldogságot! Csak akkor lehetünk igazán boldogok és kiegyensúlyozottak, ha elfogadjuk önmagunkat és nem másokhoz akarunk hasonlítani, másoknak megfelelni. Hiszen arra az életfeladatra, amire születtél, megvannak a képességeid, így hát azokat fejleszd tovább! Gondolkodásmódunk, személyiségünk, életszemléletünk megváltoztatása által kezünkbe vehetjük sorsunkat, életünket.
Gondolom Ti is hallottatok már számos kísérletet arról, hogy a pozitív, vagy negatív gondolatok mennyire nagy befolyással lehetnek életünkre? Meg is tudjuk betegíteni magunkat a gondolataink által, de akár meggyógyítani is, sikeresek is tudunk lenni, de örök vesztesek is. Mind, mind attól függ, hogy mit gondolunk. Elég sok próbatétel van az életünkben, amikor jól jön az, hogy pozitívan gondolkodunk. Még most is elevenen él bennem az az emlék, amikor szóbeli érettségin azt mondogattam magamnak, hogy csak melyik tételt NE húzzam ki. Mondanom se kell, persze, hogy azt húztam. Akkor még nem tudtam, hogy a tagadást nem érzékeli az agy, mintha azt mondogattam volna, hogy igen, ez, az, ezt a tételt szeretném kihúzni. Ezek után már tudtam, hogy az egyetemen egy vizsgára úgy kell elmenni, hogy mi az, a tétel, amiről beszélni szeretnék. :) Elég sokszor be is jött. Ti is fel tudtok eleveníteni egy-egy példát az életetekből, amit nagyon el szeretettek volna érni, vagy, amit nagyon erősen szugeráltatok, hogy sikerüljön, és az valóra is vált? Ezek olyan jó érzések, ugye? Bizonyára történt már veletek is olyan, hogy valakire gondoltatok, hogy nagyon szeretnétek vele beszélni, vagy találkozni, és utána nem sokkal később megcsörrent a telefon, vagy összetalálkoztatok? Számos pozitív és negatív példát fel tudnánk hozni, hogy egyes helyzetekben, hogyan segített, vagy rontott helyzetünkön a gondolkodásunk. Gondolkodásunk megváltoztatásával könnyebbé tehetjük a nehézségeket is! Gondoljuk át, hogy mik azok a nehézségek, amik utunkba állnak, hogyan tudnánk ezeket a gondolatokat, vagy feladatokat megoldani? Mit akar üzenni, mire akarhat tanítani ez a nehézség? Hiszen több esetben az sem véletlen, ha megbetegszünk, fáj valamink. Mivel a rossz gondolatok, magunkba beszélt frusztrációk, elfolytások, ki nem mondott szavak, mind jeleznek az agynak, ami testi tünetek formájában jelez nekünk. Akár csak azt, hogy pihenésre van szükségünk, vagy lassítsunk, vagy mondjuk ki gondolatainkat…stb…minden test által jelzett tünetnek meg van a maga lelki azonosulása.
Előző cikkemben, melynek címe: 
Sokan csak akkor vagyunk hálásak, ha valami baj történik velünk, akkor vesszük észre, hogy mennyi mindenért hálásak lehetünk. Kezdve attól, hogy egyáltalán megszülettünk, vannak érzéseink, egészségesek vagyunk, hogy van, aki szeret, akit szerethetünk, van mit ennünk, van hol laknunk, van munkánk…stb. Gondoljunk bele, hogy hányszor vesszük ezt az életünkben alap dolognak és hányszor köszönjük meg? Ha holnap csak azzal ébrednénk fel, amiért ma hálát, köszönetet adtunk, mi az, ami megmaradna? Elgondolkodtató, ugye? Nézzünk meg 2 hozzáállást, ahogy kezelhetünk egy történést. Egy boldogtalan emberrel, ha valami negatív történik, egyből ezt mondja: „Milyen szerencsétlen vagyok!” Aki sokszor gyakorolja a hálát, elégedett az életével és boldog, ezt gondolja végig: „Mit tanulhatok ebből a helyzetből?” Sokszor magunkban gerjesztjük a feszültséget, és meg sem történt dolgokról fantáziálunk. Aztán azt veszünk észre, hogy már ott tartunk, hogy magunkkal veszekszünk. Ha találni akarunk egy okot, amiért feszültek lehetünk, fogunk is. Viszont ez a negatív hozzáállás bevonzza a problémákat, és környezetünkre is ráragasztjuk. Ezáltal sorompót állítunk a változásnak, annak, hogy jó is történjen az életünkben. Mi lenne, ha inkább a jót keresnénk a rossz helyett? Mennyire megváltozna a környezetünk, és a világ is körülöttünk! Sokszor nem olyannak látjuk az életünket, mint amilyen valójában, hanem sokkal rosszabbnak. Igen, vannak nehezebb pillanatok, de gondoljunk csak bele, ha ezek nem lennének, akkor mi sem fejlődnénk! Lehet, hogy pont annak, ami abban a pillanatban rossznak vélt esemény megtörténik velünk, később annak az eredményeként létrejön egy életmódváltás, ami boldogabb életet hozhat. Tehát a figyelem fókuszát áttesszük arra, hogy mi az a plusz hozadék, ami abban a helyzetben velünk történik. Persze, van, hogy nem tudunk azonnal úgy reagálni egyes pillanatokra, hogy az pozitív kimenetelű legyen, nyilván a veszteséget is meg kell élni, ki kell engedni magunkból a fájdalmat is! Viszont, ha minden nap gyakoroljuk a hálát, akkor megfigyelhetjük egy idő után magunkon, hogy már egyes helyzetek, amik régen felhúztak, már nem tudnak ránk negatív hatással lenni.
Tudtad, hogy pozitív pszichológia vizsgálatából kiderül, hogy a boldogság csak 10%-ban múlik a társadalmi elhelyezkedésünkön, külső körülményeinken? A maradék 90 % bennünk rejlik. 50 %-ban a génjeink felelnek azért, hogy boldogok vagyunk-e, 40%-ban pedig a cselekedeteink azok, melyekkel javítani tudunk szemléletünkön. Ez azt jelenti, hogy gondolatainkkal, mindennapi viselkedésünkkel, szokásainkkal tehetünk azért, hogy boldogabbak lehessünk. Bár a genetikai hajlam alkotja a boldogságra való képesség 50 %-át, ám egyre több kutatás bizonyítja, hogy a genetikai programozottság megváltoztatható. Mindannyian boldogok szeretnénk lenni, de mindenkinek mást jelent a boldogság. Valakinek ilyenkor a materiális javak jutnak elsőként eszébe (pénz, ház, autó stb.), valakinek pedig egyből a szellemi dolgok (egészség, család, karrier). Gondold csak végig, hogy ismerőseid, családod körében is mindenki más és mást válaszolna, ha feltennéd az adott kérdést: Mi tesz boldoggá? Mitől vagy boldog? Sokan nem is megfelelően a kérdésre válaszolnak, hogy a jelenben miért boldogok, hanem, hogy mitől lennének azok? Az idősebbek gyakran válaszolják azt, hogy, ha egészséges lennék, akkor lennék igazán boldog. A fiatalabbak: „Ha lenne egy jó munkahelyem, vagy, ha lenne egy szép lakásom, autóm, vagy egy megértő párom, akkor lennék boldog.” Miért van ez így? Általában egy adott célra koncentrálunk, amit el szeretnénk érni, nem pedig a jelen pillanatra, tudatos jelenlétre.
Miért írhatta ezt Márai Sándor? Először, amikor tiniként találkoztam ezzel az idézettel, bevallom, felbosszantott ez az idézet, nem érthettem, hogy hogy írhat olyat, hogy a boldogság a megvalósulás pillanatában inkább nyűg, mint öröm? Aztán az élet során egyre inkább rájöttem, hogy mit is szeretett volna ezzel kifejezni Márai? Rájöttem, hogy tényleg milyen az ember. Mindig vágyunk valamire, amit el szeretnénk érni. Mindig egy bizonyos célt lebegtetünk magunk előtt, és azt mondjuk, hogy „majd akkor leszek boldog, ha ezt és ezt elértem, vagy ez és ez meg lesz az életemben” és közben elszalad az élet mellettünk és észre sem vesszük, hogy a jó dolgok ott vannak, csak mi mindig a jövőben élünk, nem a jelenben. Aztán, ha sikerül is elérni a célunkat, (ami persze jó, mert legyenek is az embernek céljai, de a mellett, élje meg az „itt és most”-ot is) akkor mi is történik? Egy kis ideig örülünk, annak, hogy megvan, amire vágytunk, és utána máris azon gondolkodunk, hogy mi lenne még, ami boldoggá/boldogabbá tenne? Ritkaság az, hogy hálát adunk annak, amink van, amit elértünk és pár hónap múlva már nem azon gondolkodunk, hogy mit kéne még vennem, lecserélnem, elérnem? Kitűzzük a még magasabb célt, és közben nem éljük meg a boldogságot, a hálát azért, amink van.
Ahelyett, hogy ahhoz kötnénk a boldogságunkat, hogy, akkor leszünk igazán boldogok, ha az adott célt elérjük, inkább próbáljuk meg megtalálni a mindennapok boldogságát! Hiszen, ha a hétköznapi életben is megtaláljuk a szépet, azt, ami feltölt, akkor, amíg úton vagyunk a célunkig, addig is boldogságban élünk. Ez egy olyan szemléletváltás, ami átsegít a nehezebb időkben, egy hosszabb időszakaszokon, amíg a célunkhoz érünk. Az alábbi 2 idézet nagyon jól alátámasztja, amit ez alatt értek. 
Sonja Lyubomirsky (boldogságkutató) Hogyan legyünk boldogok című könyvében a boldogabb élethez ad gyakorlati útmutatót. Mindenki megtalálhatja benne azt a gyakorlatot, ami legjobban közel áll a saját boldogságának fokozásához. Tehát, ha az éltünk során már az alábbiakból tudunk 1-2-t beépíteni a mindennapjainkba, már tettünk azért, hogy az életünk boldogabb legyen: